Gyengénlátó verzió English version
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
és laboratóriumi háttér továbbfejlesztése projekt

Csaknem egy éve, 2014 tavasza óta üzemelnek a környezetvédelmi hatóságok mérőállomásain és az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat számos pontján azok a korszerű mintavevő készülékek és laboratóriumi mérőeszközök, amelyeket a több, mint 1,6 milliárd forintos költségvetésű, svájci támogatású fejlesztésből szerzett be 2014-ben a Földművelésügyi Minisztérium.

Európa levegőminősége az elmúlt hatvan évben lényegesen javult. Ennek ellenére még nem érte el a jogszabályok által előírt és az állampolgárok által igényelt szintet. A monitoringállomások egyre bővülő hálózata révén egyre többet tudunk és egyre jobban megértjük a légszennyezést.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a Svájci Hozzájárulásból elnyert támogatásból korszerűsíti az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) manuális mérőhálózatát. Az idei évi beruházás az 1974 óta üzemelő manuális mérőhálózat eddigi legnagyobb összegű fejlesztése, mellyel egyrészt megvalósítják a korszerűtlen, elavult eszközök cseréjét, másrészt bővítik a méréssel ellenőrzött komponensek körét. Összességében javul az adat-rendelkezésre állás és adatminőségi mutatók.

Már üzemelnek a több, mint 1,2 milliárd forintos Svájci Hozzájárulásból beszerzett modern légszennyezettség-mérő eszközök a zöldhatóságoknál

Már üzemelnek a környezetvédelmi felügyelőségeken azok a korszerű mintavevő és laboratóriumi mérőeszközök, amelyeket a több, mint 1,2 milliárd forintos svájci támogatású fejlesztés első ütemében szereztek be a zöldhatóságok. Az „Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) és laboratóriumi háttér továbbfejlesztése” elnevezésű projekt megvalósítása - a projekt 2011 eleje óta tartó előkészületei után - tavaly márciusban indult.

Az eddig elért eredményekről Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, valamint Jean-François Paroz svájci nagykövet adott tájékoztatást Székesfehérváron. A rendezvényen Dr. Zay Andrea, az eseménynek helyet adó Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség igazgatója és munkatársai, a Svájci Hozzájárulás Program Hivatala, a Széchenyi Programiroda, mint Nemzeti Koordinációs Egység, valamint a VÁTI Nonprofit Kft., mint a projektben Közreműködő Szervezet munkatársai is részt vettek. Az 1,4 milliárd forintból megvalósuló projekt 85%-os svájci támogatással, 15%-os központi költségvetési társfinanszírozással, a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében valósul meg.

November közepén jelentős légszennyezettséget mértek az ország több területén. Szerencsére szmogriadót nem kellett elrendelni, de a figyelem ismét a légszennyezettségre, a légszennyező anyagok kibocsátásának korlátozására irányult. Mit tehetünk?

2013-ban erősen kezdett a szmogszezon: már novemberben előfordult, hogy a szálló por/részecske, illetve a nitrogén-dioxid mennyisége egyes településeken meghaladta a tájékoztatási vagy riasztási küszöbértékeket. Szmoghelyzetben Ön is sokat tehet egészsége megóvása érdekében: tartózkodjon minél kevesebbet a szabad levegőn, röviden szellőztessen a kora délutáni órákban, használja a tömegközlekedési eszközöket a saját autó helyett és tartsa be a településén elrendelt szmogriadó előírásait.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamint a Svájci Hozzájárulás Program Hivatala által meghirdetett fotópályázatra olyan fotókat vagy fotóetűdöket várnak, melyek összefüggésben állnak a program fejlesztési területeivel és a fejlesztés szükségességére, vagy éppen a támogatás segítségével megvalósuló pozitív változásokra hívják fel a figyelmet.

Mobil mérőállomásokat, laboratóriumi mérőeszközöket vesz svájci segítséggel a Vidékfejlesztési Minisztérium

Budapest, 2013. augusztus 5. - Összesen 144 mintavevő készüléket, 31 laboratóriumi mérőeszközt és két mobil mérőállomást vásárol a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az eszközök beszerzéséhez szükséges közbeszerzési eljárás megkezdődött. A légszennyezettségi mérőhálózat 1,4 milliárd forintos fejlesztése, mely révén az eddig nem mért városok és kistérségek levegőminőségét tudják ellenőrizni, svájci hozzájárulással valósul meg.

A hatékony levegőminőség-javító intézkedések alapfeltétele a szennyezettség állapotának ismerete. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) jogszabályban előírt állami feladatként rendszeresen méri és értékeli a levegő minőségét. A mérések minőségének javítása érdekében és a mérendő anyagok körének bővítése miatt a mérőhálózatot folyamatosan korszerűsíteni kell, amelyhez európai uniós források állnak rendelkezésre.

A közlekedés és a fűtés okozza a legtöbb problémát

Egy egészséges felnőtt percenként 14-18-szor vesz levegőt – nem mindegy, hogy mennyire szennyezett az a levegő, amit beszív. A levegő minőségét elsősorban a hazai közlekedés és a lakossági fűtés okozta légszennyezés határozza meg. A legtöbb problémát a nitrogén-oxid, a kisméretű szálló por és a növekvő felszín közeli ózonszennyezés okozza.

-több, mint 1,2 milliárd forintos svájci támogatás a levegőtisztaság védelmét szolgáló projekt számára-

A Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. március 12-én megtartott projektindító ünnepséggel hivatalosan is megkezdődött „Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) és laboratóriumi háttér továbbfejlesztése” elnevezésű projekt megvalósítása. A nyitórendezvényen a Projekt Végrehajtót képviselő Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, valamint Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár mellett a Svájci-Magyar Együttműködési Program koordinációjáért felelős intézmények képviseletében részt vett Jean-François Paroz svájci nagykövet, Liliana de Sá Kirchknopf, a Svájci Hozzájárulás Hivatalának vezetője, Hugo Bruggmann, a Svájci Gazdasági Államtitkárság főosztályvezetője, továbbá Simó Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője is. A projekt során korszerű mintavevő és laboratóriumi mérőeszközök, valamint mobil mérőállomások beszerzésére kerül sor, melyek az uniós előírásoknak megfelelő levegőminőség-ellenőrzést szolgálják. A projekt 85%-os svájci támogatással, a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg. Magyarország összesen folyó áron mintegy 31 milliárd forintnak megfelelő svájci frank támogatásban részesül.

A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg.
^ Fel