Gyengénlátó verzió English version
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
és laboratóriumi háttér továbbfejlesztése projekt
Szennyezések és levegőminőség-javítás Európában

Európa levegőminősége az elmúlt hatvan évben lényegesen javult. Ennek ellenére még nem érte el a jogszabályok által előírt és az állampolgárok által igényelt szintet. A monitoringállomások egyre bővülő hálózata révén egyre többet tudunk és egyre jobban megértjük a légszennyezést.

Ma már sokkal átfogóbb tudással rendelkezünk légkörünk alakulásáról. A levegőminőséget vizsgáló állomásokat állíthatunk fel, perceken belül láthatjuk a levegő kémiai összetételét, és azt, ez hogyan viszonyul a hosszú távú tendenciákhoz. Ma már sokkal világosabb áttekintéssel rendelkezünk az Európát érintő levegőszennyezés forrásairól is.

Európa levegőminősége lényegesen javult az elmúlt hatvan évben. Számos légszennyező anyag, így többek között a kén dioxid, a szén-monoxid és a benzol koncentrációja jelentősen kisebb, mint korábban. Az ólom koncentrációja is meredeken csökkent, és most már a jogszabályokban meghatározott határértékek alatt van.

Az eredmények ellenére azonban Európa még nem érte el azt a levegőminőséget, amelyet jogszabályai előírnak és amelyet állampolgárai kívánnak. Ma Európában a levegőben terjedő finom részecskés anyag és az ózon jelent komoly kockázatot az emberi egészségre és a környezetre.

Nem minden levegőben található anyagot tekintünk szennyezőanyagnak. A légszennyezés általában úgy határozható meg, mint bizonyos szennyezőanyagok jelenléte a légkörben olyan szinteken, ami kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi egészségre, a környezetre és kulturális örökségünkre (az épületekre, műemlékekre és anyagokra). A jogszabályok kontextusában csak az emberi forrásból származó szennyezést veszik figyelembe, de a szennyezés más összefüggésekben tágabban is meghatározható.

Nem minden légszennyező anyag ered emberi forrásból. Számos természeti jelenség, így a vulkánkitörések, erdőtüzek és homokviharok is bocsátanak ki légszennyező anyagokat a légkörbe. Általában könnyebb mérni és nyomon követni az emberi tevékenység nyomán keletkező, mint a természetes forrásokból kialakuló szennyezést. Az emberi hozzájárulás az adott szennyezőanyagtól függően nagymértékben eltérően alakul. A tüzelőanyagok égetése egyértelműen az egyik legjelentősebb szennyező, amely a legkülönbözőbb gazdasági ágazatokban is jelen van, a közúti szállítástól és a háztartásoktól az energiafelhasználásig és az energiatermelésig.

A mezőgazdaság bizonyos szennyezőanyagok vonatkozásában szintén jelentős hozzájáruló. Az ammónia kibocsátás körülbelül 90%-a és a metánkibocsátás körülbelül 80%-a mezőgazdasági tevékenységekből származik.

Az európai polgárok számára különösen a levegőben terjedő finom részecskés anyagból és az ózonból eredő szennyeződés jelent komoly egészségügyi kockázatot, hat az életminőségre és csökkenti a várható élettartamot.

Ezek olyan könnyű részecskék, hogy lebegni tudnak a levegőben. Egy részük olyan kicsi (egy emberi hajszál átmérőjének egyharmincada és egyötöde között), hogy nem csak mélyen behatolnak a tüdőnkbe, de az oxigénhez hasonlóan bekerülnek a véráramba is.

Egyes részecskéket közvetlenül a légkörbe bocsátanak ki. Mások gázok – így kén dioxid, nitrogén-oxidok, ammónia – és illékony szerves vegyületek részvételével zajló kémiai reakciók eredményeként jönnek létre.

Az ózon az oxigén különleges, nagyon reakcióképes formája, amely három oxigénatomból áll. A légkör egyik felsőbb rétegében, a sztratoszférában az ózon véd minket a Nap veszélyes ultraibolya sugárzásától. A légkör legalsó rétegében, a troposzférában azonban az ózon valójában jelentős szennyezőanyag, amely hatással van a közegészségre és a természetre.

A földfelszínhez közeli levegőrétegben található ózon bizonyos gázok, így a nitrogén oxidok és a nem-metán illékony szerves vegyületek részvételével zajló kémiai reakciók eredményeként jön létre. Keletkezésében a metán és a szén-monoxid is szerepet játszik.

Hogyan okozhatnak a rövid élettartamú gázok problémákat a levegőminőség és a környezet szempontjából?

Sok rövid élettartamú gáz mérgező az emberi egészségre és a növényzetre nézve. Emellett könnyen átalakulnak a légkörben más szennyezőanyagokká, egyesek a nap energiájának hatására új vegyületekké bomlanak fel. Jó példa erre a nitrogén-dioxid, mely elsősorban tüzelőanyag elégetése során keletkezik, legyen az az autókban elégetett benzin vagy a villamos erőművekben elégetett földgáz és szén. Amikor a nitrogén-dioxid napfénynek van kitéve, két új vegyületre bomlik: nitrogén monoxidra és a vegyészek által atomos oxigénnek nevezett anyagra. Az atomos oxigén egyszerűen egyetlen oxigénatom. Az atomos oxigén reakcióba lép a molekuláris oxigénnel (O2 molekulává összekapcsolódott két oxigénatom), így ózon (O3) jön létre, ami mérgező az ökoszisztémákra és az emberi egészségre, és az egyik legfontosabb szennyezőanyag az összes iparosodott országban.

Információ a légszennyezésről

Évről évre egyre többet tudunk a légszennyezésről, és egyre jobban értjük. Monitoring állomások egyre bővülő hálózata szolgáltat adatokat a légszennyező anyagok széles köréről, amit kiegészítenek a levegőminőségi modellek eredményei.

A városi területeken főként forgalmas utak közelében vagy közparkokban elhelyezett levegőminőségi monitoring állomások gyakran észrevétlenek maradnak. Ezek a jelentéktelen kinézetű dobozok azonban olyan berendezéseket tartalmaznak, amelyek rendszeresen mintát vesznek a levegőből az adott helyen, mérik a főbb légszennyező anyagok, mint az ózon és a finom részecskés anyag pontos koncentrációjának szintjét, és automatikusan továbbítják az adatokat egy adatbázisba. Ezek az információk sok esetben a mintavétel után perceken belül már hozzáférhetők az interneten.

A főbb légszennyező anyagokkal európai és nemzeti törvények foglalkoznak. E szennyezőanyagok esetében kiterjedt monitoringhálózatokat állítottak fel egész Európában, hogy ellenőrizzék, megfelel e a levegőminőség a különböző jogi előírásoknak és egészségügyi iránymutatásoknak az egyes helyszíneken. Ezek az állomások a légszennyező anyagok széles körére, így kén dioxidra, nitrogén-dioxidra, ólomra, ózonra, finom részecskés anyagra, szén-monoxidra, benzolra, illékony szerves vegyületekre és policiklusos aromás szénhidrogénre vonatkozó méréseket rögzítenek és továbbítanak változó gyakorisággal.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (Koppenhága) több mint 7500 európai monitoring állomás levegőminőségi méréseinek adatait gyűjti össze levegőminőségi adatbázisban.

2010-ben például közel 2000 állomás mérte folyamatosan az ózon koncentrációját a földfelszínhez közeli levegőrétegben, és óránként jelentette az adatokat. Az ilyen közel valós idejű mérések jelentős szennyezési események esetén felhasználhatók figyelmeztetési és riasztási rendszerekhez.

Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásai 31 településen, 52 helyen mérik folyamatosan a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, szénmonoxid, ózon, szálló por (PM10), benzol) mennyiségét és az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket (szélsebesség, szélirány, hőmérséklet, légnedvesség). Ebből tizenegy állomás Budapesten működik. További négy mobil mérőállomás, mérőbusz áll rendelkezésre az időszakos levegőminőségi vizsgálatok elvégzésére.

A monitoring állomásokon túli területek levegőminőségének értékelése modellezésre vagy a modellezés és a mérések kombinációjára támaszkodik, a műholdas megfigyeléseket is ideértve.

A jelenleg Magyarországon zajló – több, mint 1,2 milliárd forint értékben Svájci Hozzájárulásból megvalósuló – Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) fejlesztés projekt célja, hogy az automata monitor állomásokkal nem rendelkező kistérségekről is rendelkezzünk adatokkal. Ennek érdekében fejleszti jelenleg a földművelésügyi tárca a manuális OLM hálózatot, mely kézi mintavevő készülékekkel, laboratóriumi műszerekkel és két darab mobil mérőautóval bővíti 2014 végéig a levegőminőség mérő hálózatot.

A technológiának, az elengedhetetlen fejlesztéseknek nagy része van abban, hogy bővítsük tudásunkat a levegőről, amit belélegzünk. Emellett nélkülözhetetlen eleme a monitoring- és jelentési folyamatnak és kötelezettségeink teljesítésének.


Forrás:
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Jelzések 2013. című tanulmánya
A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg.
^ Fel