Svájci Hozzájárulás főoldal
Projektleírás
Hírek
Kapcsolat
Lassan, de folyamatosan csökken a légszennyezettség Magyarországon

A közlekedés és a fűtés okozza a legtöbb problémát

Egy egészséges felnőtt percenként 14-18-szor vesz levegőt – nem mindegy, hogy mennyire szennyezett az a levegő, amit beszív. A levegő minőségét elsősorban a hazai közlekedés és a lakossági fűtés okozta légszennyezés határozza meg. A legtöbb problémát a nitrogén-oxid, a kisméretű szálló por és a növekvő felszín közeli ózonszennyezés okozza.

Az életminőséget alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a környezetet. A levegőszennyezés okozta károk terhet jelentenek a gazdaságnak is, hiszen a fellépő költségeket fedezni kell. Társadalmi érdek ezért a szennyezőanyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése, a levegő minőségének javítása, és ahol az még nem szennyezett, tisztaságának megőrzése.

Magyarország átlagos légszennyezettsége nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető, azonban az egyes térségek, települések szennyezettsége között jelentős eltérések vannak. A levegő minőségét napjainkban elsősorban a hazai közlekedés és a korszerűtlen lakossági fűtés okozta légszennyezés határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe lehet a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. Az ipari kibocsátások hatása – a szigorú követelmények életbe lépésével és ezek betartásával – csökkent.

Mivel szennyezünk manapság?

A forgalmas útvonalak mellett a levegő nitrogénoxid- (NOx) és kisméretű szállópor- (PM10) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózonszennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban. A fűtési időszakban a nitrogén-oxid, a kisméretű szálló por, nyáron pedig a felszín közeli ózonszennyezettség jelenthet egészségügyi problémát. A kisméretű szálló por a felületén megkötött nehézfémek és nehezen lebomló szerves vegyületek miatt jelent fokozottabb egészségügyi kockázatot. A korábban jelentős légszennyező anyagnak számító kén-dioxid (SO2) mára már nem okoz levegőminőségi problémát, köszönhetően az erőművi szektor fejlesztéseinek, valamint az üzemanyagok és tüzelőanyagok minőségében bekövetkezett pozitív változásnak. A háztartási tüzelőberendezések rendszeres karbantartása nemcsak a baleseti kockázatot mérsékeli, de a szennyezőanyagok kibocsátását is csökkenti. Az illékony szerves vegyületek (VOC) és az ammónia (NH3) kibocsátásában 2000 óta kismértékű növekedés figyelhető meg. A VOC kibocsátás alakulásában a közlekedés és egyes ipari technológiák játszanak szerepet, az ammónia kibocsátás elsősorban az állatállomány ingadozásával és a műtrágya felhasználással függ össze.

A légszennyezettség szintjének lassú, de folyamatos csökkenését mutatja, hogy a szálló por éves határértékének (40 μg/m3) túllépését 2005-ben még hét állomáson mérték, 2006-ban négyen, 2007-ben és 2008-ban már csak három állomáson. 2009 óta pedig már sehol nem lépte túl az éves határértéket. A napi határértéket (50 μg/m3, ami egy évben 35-nél többször nem léphető túl) azonban Magyarország több részén nem tudjuk teljesíteni. Ezeken a helyeken az 50 μg/m3-es napi átlagot meghaladó szennyezettségű napok száma többször magasabb a megengedett 35 alkalomnál. A téli időszakban – kedvezőtlen meteorológiai helyzet esetén – a szennyezettség szintje néhány alkalommal elérte vagy meghaladta a 2008-ban bevezetett szmog-küszöbértékeket is. Szmogriadó riasztási fokozatának elrendelésére az utóbbi években többször is sor került. 2012 februárjában például 16 városban rendeltek el szmogriadót, köztük a fővárosban is, ahol a korlátozások egy napig voltak érvényben. Budapest mellett Százhalombattán, Esztergomban, Tatabányán, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Várpalotán, Veszprémben, Ajkán, Győrben, Pécsen, Szegeden, Salgótarjánban, Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren rendelték el a szmogriadó riasztási szintjét.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan október és március között gyakran dúsulnak fel a felszín közelében a légszennyezőanyagok, július-augusztus hónapban pedig az erős napsugárzás miatt erősen megnövekszik a felszín közeli ózonképződés.


Nemzetközi együttműködések a levegőtisztaság védelmében

A légszennyezés elleni küzdelem globális szinten nemzetközi egyezmények keretében történik. Magyarország részese az összes vonatkozó nemzetközi egyezménynek (például a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés mérséklésére irányuló Genfi Egyezmény és Jegyzőkönyvei, illetve a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok, az ún. POP-ok korlátozását célzó Stockholmi Egyezmény). A légszennyezőanyag-kibocsátás szerkezetének átalakulása, az elmúlt évek környezet-egészségügyi kutatásainak eredményei szükségessé tették a korábbi levegőminőségi stratégiai szempontok felülvizsgálatát. Az EU 2005-ben elfogadta a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiáját, és ez alapján 2008-ban megszületett az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv, amely a hazai levegőtisztaság-védelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgál. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra előírt célok teljesítéséhez az EU területén a kén-dioxid kibocsátást 82 százalékkal, a nitrogén-oxid kibocsátást 60 százalékkal, az illékony szerves vegyületek kibocsátását 51 százalékkal, az ammónia kibocsátást 27 százalékkal és a primer PM2,5-t 59 százalékkal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest. A Magyarországra készített előzetes prognózisok alapján a nitrogénoxidokra és az illékony szerves vegyületekre vonatkozó célértékek betarthatósága problematikus.