Gyengénlátó verzió English version
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
és laboratóriumi háttér továbbfejlesztése projekt
Svájci-Magyar Együttműködési Program

„Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) és laboratóriumi háttér továbbfejlesztése” SH/3/9 ref.sz. projekt

Jogszabályi és szervezeti háttér

A levegőminőségi mérőhálózatok telepítése, üzemeltetése, a levegő minőség értékelése és a lakossági tájékoztató rendszerek működtetése a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet alapján állami feladat.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása alatt álló területi szervek, a Kormányhivatalok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályai működtetik illetékességi területükön az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot (OLM).

A jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű és országosan egységes vizsgálat érdekében az országos légszennyezettségi hálózat szakmai felügyeletét a FM Környezetmegőrzési Főosztálya látja el. E feladatkörében irányítja azokat a hálózati fejlesztéseket, amelyek a mérések minőségi színvonalának fenntartását, a minőségügyi előírások betartását biztosítják, valamint a szabályozásfejlesztésekkel összefüggő mérési program bővítésének végrehajtásához szükségesek. Az EU 2008/50/EC irányelvének magyar átültetéséhez, az új követelmények átvételéhez a mérendő légszennyező komponensek körét – elsősorban az ózon prekurzorok és a szálló por (PM2,5) tekintetében –, valamint a mobil vizsgálati lehetőségeket szélesíteni kell. Ehhez a mérőhálózat eszközparkjának bővítésére van szükség, amelyet részben a jelen projekt biztosít. Egyúttal a projekt keretében kívánjuk megoldani a meglévő eszközpark egyes elavult berendezéseinek pótlását is.

Az OLM története

A környezeti levegőminőség értékeléséhez méréseken alapuló adatbázis létrehozása szükséges. A rendszeres levegővizsgálatok 1974-ben kezdődtek meg. A mérőpontokon szakaszosan helyszíni mintavétel történt, az analízist pedig megyei laboratóriumokban végezték el a magyar szabványok szerint. Ezt az időpontot tekintjük az Országos Manuális Mérőhálózat megalakulásának. A vizsgálatok a SO2, a NO2, valamint a porok (TSP és ülepedő por) vizsgálatára terjedtek ki. Ezek a vizsgálatok a nyolcvanas években kiegészültek a porok nehézfém-analízisével – kiemelt figyelemmel a benzinüzemanyag ólomtartalmára – és a PAH vegyületek vizsgálatával. Az üzemanyagtöltő állomások és kőolajfinomítók környezetében szükségessé vált az aromás szénhidrogének mérésének megkezdése is. Az első automata mérőállomások Budapesten létesültek 1984-ben, amelyek a SO2, NOX, CO és TSP légszennyező komponenseket mérték. A korszerű Online Automata Mérőhálózat országos kiépítésére 1990- 92-ben került sor Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, és az SO2, NOX, CO és TSP mellett megkezdődött az O3 és a PM10 mérése is. A mérőpontok száma nem volt elegendő egy egész település, illetve az ország területének lefedésére, ezért az Országos Manuális Mérőhálózat tovább üzemelt, és többszöri felülvizsgálat és racionalizálás után csökkentett számú mérőponton mai napig üzemel az on-line monitor állomással nem ellenőrzött városrészek, települések és kistérségek levegőminőségének ellenőrzésére.

Az OLM automata online monitoring mérőhálózatának fejlesztését KEOP pályázat keretében tervezzük megvalósítani.

A svájci támogatás elnyerésével az OLM Manuális Mérőhálózat (OLM MM) és laboratóriumi háttér fejlesztését tervezzük.

Az SH/3/9 sz. projekt célja

A projekt célja az automata online mérőállomással nem ellenőrzött városok és kistérségek levegőminőségének ellenőrzése, valamint a manuális mintavételen alapuló toxikus fém és karcinogén poliaromás-szénhidrogén- (PAH) vegyületek vizsgálatának elvégzéséhez a helyszíni mintavételen alapuló, regionális laboratóriumban végzendő analízis feltételeinek megteremtése.

A projekt közvetlen célja a levegőtisztaság-védelmi intézkedések megalapozását biztosító mérőhálózat továbbfejlesztése, ezen belül az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mennyiségi és minőségi továbbfejlesztése, a laboratóriumi háttér fejlesztése, a jogszabályok által előírt követelményeknek megfelelés érdekében.

Kitűzött cél a 2004/107/EK 4. és 2008/50/EK irányelvének megfelelés biztosítása. A mérési adatok ismeretében az Irányelvekben meghatározott határértékek és célértékek elérése, illetve a szennyezett területekre vonatkozóan a koncentráció csökkentése érdekében intézkedési tervek kidolgozása, megvalósítása szükséges.

A projekt megvalósítása

A projekt megvalósítása során korszerű mintavevő és laboratóriumi mérőeszközök, valamint változó helyszíneken megvalósuló mérési programok lebonyolításához mobil mérőállomások beszerzésére kerül sor. Az új mérőeszközök beszerzése az elhasználódott, korszerűtlen berendezések pótlását szolgálja.

A regionális laboratóriumokat a következő Kormányhivatalok üzemeltetik:
  • Baranya Megyei Kormányhivatal
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
  • Csongrád Megyei Kormányhivatal - Fejér Megyei Kormányhivatal
  • Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
  • Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal - Pest Megyei Kormányhivatal
A projekt alapadatai

Pénzügyi mutatók:
  • teljes költség: 1 780 151 514 Ft
    • támogatás: 85 %-os, amelyet a svájci állam (Hozzájárulás) finanszíroz
    • önrész: 15 %, amelyet a központi költségvetés biztosít
  • támogatási forma: vissza nem térítendő támogatás
Támogatott tevékenységek:
  • műszerbeszerzés
Ütemezés:
  • projektkezdés: 2011. március 1.
  • projektzárás: 2016. június 30.
A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósul meg.
^ Fel