Alapvetően kétféle szmoghelyzetet különböztetünk meg: téli időszakban a megemelkedő szálló por/részecske és nitrogén oxidok szintje okoz egészségügyi veszélyt, nyáron a napsugárzás hatására keletkező talajközeli ózon magas szintje.

A levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint kötelező rendkívüli intézkedést tenni, ha szmoghelyzet alakul ki. Szmoghelyzetnek az tekinthető, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között több forrásból – például közlekedésből, fűtésből – származó egy vagy több légszennyező anyag tartósan és nagy területen meghaladja a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértéket.

Küszöbértékek

Az EU levegőminőségi szabályozásának definíciója szerint:

Egészségügyi határérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejű behatás esetén sem következik be egészségkárosodás.

Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idősek, légzőszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedők) okozhat egészségügyi problémákat.

Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget.

Azokon a településeken, ahol szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és tartósságának csökkentéhez szmogriadó tervet kell kidolgozni és végrehajtani, mely a tájékoztatásról és a riasztásról is rendelkezik. A szmoghelyzet kialakulásának megelőzésére, illetve a kialakult szmoghelyzet megszüntetésére a tájékoztatás mellett korlátozni kell vagy meg kell tiltani a helyhez között (pl. üzem) és mozgó (pl. jármű) légyszennyező források működését.

A szmogriadó terveket a helyi önkormányzatok, illetve a főváros közgyűlése fogadja el önkormányzati rendelet formájában. A kormányrendelet szerint minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban kötelező szmogriadó tervet készíteni, továbbá valamennyi településen abban az esetben, ha

• valamely légszennyező anyag koncentrációja meghaladja az úgynevezett hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy
• legalább két mérőponton meghaladja az úgynevezett rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket, illetve ha
• fennáll a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye.

Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, szálló por/részecske (PM₁₀) vagy ózon A rendelet szmogriadó esetére szennyezőanyagonként eltérő intézkedéseket ír elő. Ezek közös eleme, hogy a szennyezőanyagot kibocsátó források üzemeltetőit a szennyezettséghez hozzájáruló tevékenység korlátozására vagy felfüggesztésére kötelezi. A lakosságot és a közintézményeket nitrogén-dioxid vagy szén-monoxid szennyezés esetében a fosszilis tüzelőanyagú, kén-dioxid és szálló por/részecske esetében pedig a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezések használatának mérséklésére lehet felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függően akár a helyiségek hőmérsékletének adott hőfokra való maximálásával.

Közlekedést érintő intézkedéseket kell bevezetni a kén-dioxid kivételével valamennyi típusú szennyezés esetén, és ahol erre vonatkozó általános tiltás nincs, el lehet rendelni az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát is.

Szálló por/részecske esetében a porkibocsátással járó tevékenységeket – építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása – fel kell függeszteni, és megfelelő helyzetben javasolható a közterületek vízzel történő tisztítása is.

Ózonszennyezés esetében fel kell szólítani a lakosságot és a közintézményeket a – főként a szerves oldószerek használata miatt – szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek, például festés, mázolás, bitumenolvasztás megszüntetésére, felfüggesztésére, de közlekedési intézkedések is bevezethetőek, különösen a 10 és 18 óra közötti időszakban.

A szmogriadótervek lehetséges közlekedési intézkedései

A rendelet felsorolja azokat a lehetséges közlekedési intézkedéseket, melyek a szmogriadó terv riasztási fokozatában elrendelhetőek. Ide tartozik az átmenő forgalom korlátozása illetve kitiltása, az elkerülő útvonalak kijelölése, sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése, gépjárműforgalom korlátozása a járművek környezetvédelmi besorolása alapján – részecske esetén a dízel, ózon esetén a benzines gépjárművek korlátozása indokolt –, illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása. Lehetséges a gépjárműhasználat további korlátozása, például:

• napközben (a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével) páros-páratlan rendszám szerint,
• a tömegközlekedés használatának előnyben részesítése,
• a parkolási lehetőségek időleges bővítése, vagy
• a járművezetők felszólítása a gépjárművek alapjáraton való indokolatlan üzemeltetésének mérséklésére.

Magyarországon 55, ebből Budapesten 11 automata monitorállomás műszerei mérik folyamatosan a levegő szennyezettségét. Az aktuális adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján, az interneten tekinthetők meg (www.kvvm.hu/olm).

A környezetvédelmi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a levegő minőségét, és a szmogriadóra vonatkozó, jogszabályban előírt szennyezettségi szintek elérése esetén tájékoztatják az érintett önkormányzatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A környezetvédelmi törvény előírása szerint az önkormányzatok kötelesek környezetvédelmi programjukba beépíteni a levegőtisztaság javítását szolgáló intézkedéseket.

Mit tehet Ön?

Legyen tudatos, kísérje figyelemmel a levegő minőségének változását! Korlátozza a légszennyező anyagok kibocsátását! Szmoghelyzetben védje az egészségét: tartózkodjon minél kevesebbet a szabad levegőn, azaz ha lehetséges, ne végezzen kerti munkát, ne tegyen sétát, ne kocogjon, ne biciklizzen! Röviden szellőztessen a kora délutáni órákban! Fokozottan ügyeljen mindezekre a fiatalok, idősek és betegek esetében!

Ha teheti, használja a közösségi közlekedést, tartózkodjon az egyéni gépjármű használattól! Ha gépjárművet használ, csökkentse az alapjárati használat időtartamát! Ha van választása, használjon jobb környezetvédelmi jellemzőjű gépjárművet! Válassza a gáz- vagy villanyfűtést, korlátozza a fa-, szén- vagy olajtüzelést! Az avarégetés ezekben az időszakokban tilos! Ne végezzen jelentős porolással vagy illékony anyag párolgásával járó tevékenységet se!

Tartsa be a településén elrendelt szmogriadó előírásait, így nemcsak védi saját és embertársai egészségét, de elkerülheti a büntetést is. Ugyanis ha nem, késve vagy csak részben hajtja végre a szmogriadó rendelkezéseit, a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség vagy a települési – fővárosban a kerületi – jegyző, a szmogriadó szabályait mozgó légszennyező forrásokkal – azaz járművel – megsértő személyekre pedig a rendőrség 100 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.